még mindig a hajléktalanok....

Úgy tűnik az idei tél a lelkemben a fedél nélküliekről szól. Ma reggel nagyon havazott és elég hideg is volt , hogy az ember kb. 5 perces egy helyben állás után kellően fázzon. Suliba mentem a Szent János kórháznál a villamos megálló olyan, hogy egy kis épület van a utasoknak csinálva mondjuk eddig még nem igazán jöttem rá, hogy milyen gyakorlati haszna van, mivel a minden oldala lukas, így a szél akadály nélkül átfúj rajta, ha valaki a szél elől akar menedéket keresni az ne itt tegye. Mondjuk van teteje így ha havaik akkor jó, de csakis akkor ha nincs közben szél :). Na nem is a bódé a lényeg, hanem ami ott történt, minden reggel arra járok, hétköznap dolgozni, hétvégén suliba és ma ahogy várta a vilit mellém állt egy összefagyott, egész testében remegő, vacogó elázott ember. Csak néztem, néztem és egyszerűen nem tudtam magamhoz térni, egy Sparos műanyag szatyorban a egész életének a kincsei fogalmam sincs, hogy mit hordhatnak magukkal nem is érdekel. Két kabátban annyira vacogott, hogy az hihetetlen. Annyira öregnek tűnt, ápolatlannak szakállasnak stb. Jött a villamos ő nem szállt fel, én igen és ahogy megfordultam rám nézett, annyi fájdalom, annyi keserűség, annyi bánat volt a szemében,ó istenem miért hagyod, hogy ember ilyen fájdalmat hurcoljanak magukkal.Miért kell végignéznem minden nap szinte minden ember szemében a belső ürességet, a bánatot.???
Tele lett a szemem könnyel és a szívem annyira fájt és még most is annyira fáj. Hogy lehet így élni, inkább hogy lehet túl élni, vajon akar ő egyáltalán élni???

Úgy tűnik, hogy egyre többen vannak, nagyon öregeknek tűnnek, de lehet, hogy nem is azok. Csak a nélkülözés az éhezés, a hideg, a meleg tönkre tette a testüket a lelküket talán az egész életüket.

Jóga

Lassan 10 napja erőt vettem magam, hogy hát mégis kell a testmozgás ezért elmentem jógázni. Mondjuk előtte is jógáztam,na de ez más. Télen a hidegben amikor repkednek a minuszok akkor én egy teremben negyven fokban izzadok kb. 10-15 emberrel együtt.
Legelső órán zavart az izzadság szag, na de ahogy elkezdődött az óra onnantól kezdve nem volt megállj észre sem vettem a szagot, csak azt hogy izzadok mint az állat, a fejem olyan szinten vörös és szó szerint éreztem, hogy lüktet a fejemben a vér...:)
Csodás volt mennyei volt ahogy elöntötte a testem minden egyes kis porcikáját az energia, ahogy túlemelkedtem magam.
A legfurcsább az, hogy azt gondolná az ember, hogyha ilyen helyre megy akkor vidám nyugis emberekkel találkozik. Hát nem befásult mosolytalan arccal öltözik mindenki senki senkihez nem szól van olyan aki, úgy meg el az öltözőből, hogy nem köszön....ettől ki vagyok
Mára elég fáradt vagyok...

az internet

Ha már úgyis túlpörögtem akkor bepótolom az elmaradást meg mégis milyen jó, ha az ember sokáig ébren van. Az internet globális szabadságot ad bárki számára ez ma már nem kérdés, mégis időnként meglepődök. A facebookos profilom elég jól le van korlátozva mégis azért akad aki ismer. Aztán így van egy nagy nagy szerelem legalábbis részemről akkor ott annak hitt dolog ami már szinte semmit nem jelent, de akkor a belőle megtapasztalt fájdalom a csontomig hasított,egy egy felismerés miszerint olyan álomban ringatom magam ami csak számomra létezik számára nem. Na de ez a múlt ezen túlléptem, megéltem, tanultam sírtam és szenvedtem.....Aztán hát  jó a net, mert a telefon számlát nem kell gyarapítani mégis lehet hülyeségeket dumálni.
Ma sem történt ez másként, újfent megtudtam, hogy csodás és elbűvölő vagyok. Szerencsére ezt kb. 2-3 havonta tudatja a delikvens, és ez a monológ az is marad nincs folytatás, se semmi, max. 1-2 telefon hívás. Érdekes ez egy olyan ember akit szerettem és ő is engem mégis fél tőlem, de végül is nem értem a 160 centimtől a 46kilómtól hmmmm.... nem tudom.
Itt hang nélkül egy felvett álarc mögé bújva beszélünk,hiszen így sokkal jobb ,hanglejtés, nincs semmi az ember mindig azt olvassa ki a sorok közül amit csak szeretne. Nem vitás az internet rabja vagyok, bilincsei igen erősen az elmémbe fúrták már magukat. Imádom, bármikor, bármit megtalálok szinte keresni sem kell...egy női fórumot szoktam olvasgatni ma már csak olvasom, régen még írtam is, de azt vettem észre, hogy a nők aztán igazán kemény harcosok....
Legutóbb olvastam egy topikot, amiben egy anyuka izgult, hogy a gyerekei cigány gyerekekkel játszanak együtt az oviban, ezzel nem is volt semmi probléma, de a szülök sok szoknyás, karimás kalapúak és aggályait fejezte ki mert a gyerekek szeretnék áthívni a pajtásakat ovi utánra is. Igen ám de egy ekkora gyerek nem megy egyedül ő meg nem szeretné vendégül látni a szülöket....na szegény nő, szétszedték, darabokra cincálták,kifordították minden egyes szavát, rasszista, fajgyűlölő stb. Kérdem én, tényleg ekkora empátia van az emberekben akkor miért nem látom az utcán, a villamoson stb. nem hogy empátia nincs de még egy mosoly se igen akad. Reggelente az az érzésem amikor felszállok a 61-es villamosra, mintha egy ilyen szürke köd ülne a vállamra. egyen emberek, egyen gondolatokkal. A pénz, a vagyon a csillogás. A nyomorúságosnak hitt élet és ott van majdnem mindenki szemében. Nem látok csillogó szemeket...vagy lehet,hogy túl korán utazom..heehehhe
folyt köv. most elfáradtam:)

Tél és a hajléktalanok...

Úgy tűnik, hogy közvetlen környezetemben én vagyok az egyetlen ember akinek minden reggel összeszorul a szíve a villamoson ahogy a Városmajor mellett elsuhan s látom a padokon a bokáig összegörnyedt, didergő, fázó, vacogó embereket, mert hát mégis csak azok a társadalom perifériáján evickélve néha rosszabb sorsban mint az állatok.....Tényleg ennyi tellik tőlünk akik otthon a fűtött szobában hajtjuk nap mint nap álomra a fejünket, hogy még egy sajnálat sem lengi be a szívünket???
Sokszor gondolkoztam már rajta, ha én is odajutnék biztos, hogy nem bírnám másképp csak piával eszméletelen sok piával, hiszen ezt épp elmével elviselni nem lehet.
Nem mindenki egyforma vannak erősebb és gyengébb emberek, vannak akik a jég hátán is megélnek és vannak akik nem. Egy ember életét nem tudhatjuk, miért kell rögtön azt mondani, hogy utálom a csöveseket. Miért kell ítélkezni...most 2010ben nem olyan egyszerű munkát találni annak sem aki előtte megfürdik és szépen felöltözik na és akinek erre nincs lehetősége....
Én fázós vagyok nagyon most is a csontomig érzem azt a hideget amit azok az emberek éreznek most kinrt a hideg télben és szélben...
Nem baj tőlem holnap is fog valamelyikőjük egy 100.ast kapni...

Hobbi

szenvedélyesen szeretem Budapestet.....amint tehetem felrakok ide néhány képet ami kicsit szem magasságon felül van és nem biztos, hogy észre vesszük,milyen gyönyörűségek alatt sétálunk nap mint nap....

Reggel...

Azon gondolkozom, vajon tüdőrákban jobb-e meghalni soványan vagy elhízott macaként???? Mióta le szeretnék szokni a dohányzásról, azóta állandóan evési rohamaim vannak, pl. tegnap este 23.30kor még tejfölös gombalevest ettem....

első nap!

Évek óta használom a netet és pár embernek már segítettem blogot gyártani, így úgy döntöttem rajtam a sor....